Tünetek

A szénanáthát kísérő tünetek megkeserítik az allergiában szenvedő beteg életét. Tüsszögés, orr-, gyakran szemviszketés, orrfolyás, állandó orrtörölgetés, később orrdugulás, álmatlanság a szénanátha klinikai megjelenése. Kísérheti fejfájás. A tünetek erősen korlátozhatják a mindennapi tevékenységet, a koncentráló képességet, gyermekeknél az iskolai teljesítményt. Nehezebb a tanulás, és más munkavégzés is. Rontja a társadalmi érintkezés és a szórakozás lehetőségeit.

Pollenérzékenységben a nátha fellépésére jellemző a hirtelen kezdet. Kora tavasszal a fák virágzása, májustól a fűfélék, a nyár közepétől a gyomnövények, július végétől a parlagfű pollenjei telítik meg a levegőt. Ezért hazánkban 3 pollenszezont tudunk elkülöníteni.

A heves tünetek kezdete az éppen virágzó növényekre tereli a figyelmet. Szerencsés esetben, ha a túlérzékenység csak egyfajta pollenre alakult ki, a virágzás megszűnése után tünetmentessé válhat a beteg. Gyakoribb azonban, hogy állandó allergén inger miatt a tünetek állandósulnak.

A polleneken kívül hirtelen megnövekedett házipor atka "teher" lehet olyan helyeken, ahol nem védekeznek a házipor atka szaporodása ellen. Tipikus atka lakóhely pl. a tollpárna, szőnyegek, kárpitozott bútorok, öreg könyvek...
Az allergizáló állattal való találkozás (macska, kutya, ló,...),
kiugró penészgombaspóra tartalmú környezet (erdei kirándulás) is okozhat hirtelen kezdetet. A kiváltó ok tisztázása minden esetben szükséges.

Az allergiás rhinitis kialakulása.
A tünetek ismeretén kívül, a betegség megértéséhez, nélkülözhetetlen az allergiás történések megismerése.

A vérárammal keringő ellenanyagok feladata a szervezet védelme.Egészséges emberek vérében nem kering nagyobb mennyiségű IgE típusú ellenanyag. Bélférgesség esetében és atopiás betegségekben jellemző az IgE emelkedés. Allergiás náthában is IgE ellenanyag indítja el a folyamatot. Az IgE termelését bonyolult szabályozó rendszerek irányítják. Egy bizonyos allergénre termelődő, specifikus IgE molekulának a hízósejtekhez kötődésekor kialakul a túlérzékenység "szenzitizáció", amely önmagában még nem jelent betegséget. A hízósejtek a szervezetben mindenhol jelen vannak: a felső és alsó légutakban, más nyálkahártyákon, és a bőrben is. Szénanátha esetén az orrnyálkahártyában a túlérzékennyé vált hízósejtek az allergén ismételt hatására azonnal válaszolnak.

Ebben az 1. azonnali fázisban:
a hízósejtekből gyulladáskiváltó anyagok szabadulnak ki.
(Maguk a sejtek termelik, és kis granulumokban tárolják.)
A "degranuláció", amikor ezeket kibocsátják, akkor következik be, amikor a sejtfelszínhez kötött IgE molekulák keresztkötést alkotnak a specifikus allergénekkel. Ehhez a reakcióhoz tehát az allergének jelenléte szükséges.
A legfőbb gyulladáskiváltó anyag a hisztamin, felszabadulása látható tüneteket okoz.

Ez a korai típusú reakció látható, ha bőrpróbát (úgynevezett Prick tesztet) végeznek. Az allergiát kiváltó allergént a bőrbe juttatva, 20 percen belül, kis csalángöbcse jelenik meg, gyulladásos udvar övezi, és viszketéssel jár. A bőrpróba gyakran használt, sokszor diagnosztikus értékű vizsgálat szénanáthában.

A hízósejtekből kiszabadult hisztamin okozza a csalángöbcsét.
Ugyanakkor a hízósejtek részt vesznek más gyulladásos anyagok termelésében is, melyek elnyújtják a gyulladás idejét. Kibocsájtott anyagaik között vannak olyanok, amelyek más gyulladásos sejtek odatoborzásért felelősek. Különböző típusú, gyulladást okozó sejtek jelennek meg a krónikus allergiás gyulladás helyén. Különös jelentősége van a célszövetbe vándorolt, rengeteg gyulladáskeltő anyagot termelő, eosinophil sejteknek. Ez a képességük különbözik a többi fehérvérsejtétől. A vérkeringésből igen nagy számban vándorolnak ki a gyulladás helyén. Káros hatásukat növeli, hogy az érpályán kívül élettartamuk lényegesen meghosszabbodik.

A 2. kései fázisban:
az eosinophil sejtek, de maguk a hízósejtek is aktiválódva, további gyulladáskeltő anyagokkal fokozzák, elnyújtják az allergiás gyulladást. Felelősek a szövetkárosodásért, a sűrű nyákképződésért, a nyálkahártya-duzzanattal járó, teljes orrdugulásért. A nyákban összegyűlt pollen a garaton csorogva növeli a hörgőkben az allergén ingert, ami veszélyét jelenti asztmás tünetek megjelenésének.

A szénanátha kezelése, egyben megelőző kezelés is. Nemcsak az orrnyálkahártya krónikus gyulladásos állapotát, hanem asztma kialakulását is kivédheti.