Ételallergiák

A táplálék allergiák bármilyen életkorban kialakulhatnak.
Csecsemőkorban az örökletes hajlam, és a bélrendszer fejletlensége mellett a nyálkahártya védelmét biztosító, IgA ellenanyag hiánya meghatározó. A természetes anyatejes táplálás védelmet jelent. Az anyatejes táplálás hiánya, a mesterséges táplálékkal a bélrendszerbe túl korán bejuttatott idegen fehérjék (tehéntej, szója, tojás, búza) a leggyakoribb kiváltó okok. Az allergizáló tápanyag nagyobb mennyisége későbbi életkorban is eláraszthatja a szervezetet. Betegségek, bélfertőzések, műtétek megteremthetik a túlérzékenység kialakulásának feltételeit.

A bélnyálkahártya nagyfokú átjárhatósága lehetővé teszi makromolekulák felszívódását. Gyakori hogy már első alkalommal a gyomor-bélrendszeri tünetek mellett bőrtünetek is megjelennek. A tünetek nem ételspecifikusak, és a gyermek korával változnak. Egyes táplálékok a vékonybél-nyálkahártya károsodását okozzák, ilyen a tejfehérje, a liszt gluténje, a szója, a tojás, a csirkehús és a hal is. Más ételek, pl. dió, mogyoró, csokoládé, okozhatnak gyomor-bél tüneteket, és légúti tüneteket is, de a vékonybél-nyálkahártyát nem károsítják.

Gyors reakciók, a táplálék elfogyasztása után, egy órán belül jelentkezhetnek. Az ismétlődő hányást bágyadtság, sápadtság, hasi fájdalom kíséri ilyenkor. A kései reakció visszatérő, elhúzódó hasmenések formájában léphet fel. A székletből gyakran vér mutatható ki beteg csecsemőknél. Lelassul, megáll a súlygyarapodás, és felszívódási zavar alakul ki.

A gyermekek enyhébb panasza, a köldök körüli hasfájás. Iskolásoknál lehet ez az egyetlen tünet. 6 éves kor után a táplálékallergiák gyógyulási aránya sokkal kisebb, mint a korai életkorban. A csecsemők tehéntej allergiája az esetek 60-70%-ában megszűnik, de iskoláskorban csak 25-50%-ban remélhető ez. A gyermekkori ételallergia jellemzője ugyanakkor, a tünetek nagyfokú változékonysága, más-más betegség képében való megjelenése is. Ezzel ellentétben felnőtt korban ételallergiában állandósulnak a panaszok.

Az IgA hiány nem ritka immunbetegség, amely a csecsemőkori átmeneti hiányhoz hasonló lehetőséget kínál táplálékallergiára, és krónikus allergiás gyulladás kialakulására nagyobb gyermeknél is.

Az ételallergiák gyógyításában az allergén tartalmú ételek teljes kiiktatása a leghatásosabb gyógymód, amelyet iskoláskorban is meg kell oldani. A diagnózis felállítása nehézségeket okozhat. Ismerni kell a tünetek pontos megjelenését, a fogyasztott ételeket, italokat, (érdemes leírni) hogy az allergén felkutatása eredményes lehessen.

A diagnózis felállításában, ma is a teljes elvonásos " eliminációs" diétát követő tünetmentesség a döntő. Ismételt "provokációra", az allergizáló étel visszaadására fellépő tünetek igazolják a helyes diagnózist. Iskolásoknál a szigorú diéta betartása nehezíti az életet, be nem tartása erősen rontja az életminőséget.