Testnevelőtanároknak

Testnevelés órán, szeptemberben (parlagfű pollen szezonban) érheti meglepetés a testnevelő tanárokat. A szünidő után visszatérő allergiás gyermekek az iskolában, fizikai terhelésre asztmás fulladással reagálnak. Pollen allergiájuk ismeretében tartózkodniuk kellene a nagy pollenexpozíciótól, vagyis a szabadban töltött hosszú időtől, és fizikai terheléstől, amely pollen asztmában provokáló tényezője az asztmás rohamnak. Amíg a jó idő tart, a testnevelés órák többnyire szabadban vannak. Szabadban végzett, 6 perces futás után mért, spirometriás vizsgálatok grafikusan ábrázolva láthatók, két asztmás gyermeknél.

Magyarországon ez a pollen okozza a legtöbb allergiás megbetegedést. Szinte minden osztályban vannak ilyen gyermekek. A betegséggel küszködő gyermekek és szüleik ilyenkor nem gondolnak arra, hogy milyen fontos dolog az edzettség. Az a szokásos eljárás, hogy az asztmások egyszerűen felmentést kérnek a testnevelés órák alól.

A testnevelés célja az a biológiailag kívánatos állapot elérése, amit edzettségnek nevezünk. Az edzettség, az optimális teljesítőképesség mellett egyidejűleg

• szilárd egészségi egyensúlyt és
• lelki-szellemi teherbírást jelent.

Mindezekre szüksége volna az asztmás gyermekeknek is!

Hogyan érhető el a cél?
Egészséges gyermekekben a munka tartósságától és intenzitásától függően a szív maximálisan kihasználja az alkalmazkodási lehetőségeket. Terhelésre nő a pulzus, de 180-as pulzusnál már nincs perctérfogat növekedés, nem növelhető az oxigén ellátás. Elégtelenné válik a szív vérellátása, az izmokban is oxigén hiány keletkezik. Abba kell hagyni a terhelést! Rövid pihenés után azonban újra elkezdhető.

Az egészséges szív nagyszerű alkalmazkodása miatt normálisan a gyermekek nem kerülnek ilyen "oxigén-hiányos" állapotba. Ha a pulzus megszalad, edzetlenségre figyelmeztet. Egészségeseknél csak a gyakorláson múlik, hogy pl. 12 percet (Cooper-teszt) teljes intenzitással futhassanak végig.

Asztmában, amint a fenti ábrákon látható, már 6 perc futás után szalad a szív, (ezek a gyermekek edzetlenek voltak). Náluk közepesen, vagy súlyosan beszűkülnek a légutak, míg egészségeseknél nő a légzési teljesítmény!

Enyhe szűkület spontán, magától is oldódhat, ha a terhelés leáll. A grafikonon látható, hogy a gyermekek gyorshatású hörgtágítót használtak, melyre a hörgőszűkület néhány perc alatt mérséklődött.
Enyhe, szezonális asztmában a pollenszórás megszűnése után kezelésre nincs szükség és a gyermekek újra terhelhetők. A terhelésre jelentkező hörgőszűkület megszűnik.

Súlyosabb, krónikus asztmában azonban, fizikai terhelésre, súlyos légúti szűkület léphet fel, a kezeléssel tünetmentes gyermeknél is. Ezek a gyermekek tartós futást, tartós terhelést nem végezhetnek! Tartós terheléssel kiváltott, súlyos fulladásos roham oldásában, (ha az azonnal használt hörgtágítóra nincs kellő javulás) sürgősségi ellátás válhat szükségessé.

Ha az első fulladás testnevelés órán jelentkezik, az első észlelő a tanár lehet. Ő az első segítség, a terhelés leállításával. Kiderítheti, hogy az asztma kezeletlen. A terhelés mértékét egyénre szabottan (a többiekétől eltérően) is módjában áll meghatározni, amíg a kivizsgálás tart, és elkezdődik a kezelés. Igaz, hogy az asztmás gyermekek állóképességének megteremtése szakértelmet igényel, a gyermekek többségénél iskolai körülmények között lehetséges, ehhez azonban szükséges az orvosi kivizsgálás, légzésfunkciós vizsgálatok, és a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítása.

A vizsgálat menete.
A légzési teljesítmény mérése a sportban a vitálkapacitással történik(VC).
Maximális belégzés utáni erőltetett kilégzés, a forszírozott vitálkapacitás (FVC)

Asztmában, az asztma súlyosságáról a maximális belégzés utáni 1. másodpercben kifújt levegő térfogata, a (FEV1) ad legjobb felvilágosítást. Ismerete szükséges a pontos diagnózishoz is.

A légáramlás mérésére használt eszköz a spirométer. Mérésekkel követhető a FEV1, amit a fenti grafikon is mutat. Az első fújás a terhelés előtt történt, a második, 6 perc futás után. A nyíl jelöli a gyorshatású hörgtágító használatát. Az inhalált gyógyszer hatására követhető a FEV1 növekedése 5 perc és 20 perc múlva.
Az ábrán középen a PEF (a csúcsáramlás rövidítése) értékváltozásai láthatók. A jobb oldali FEF25% (a kishörgők áramlására jellemző) változás.
Légzésfunkciós vizsgálattal láthatóvá válik, hogy terhelésre jelentkezik-e asztmára jellemző hörgőszűkület.

Mi történik az asztmás gyermekekkel az iskolában? (Magyarországon)
Testnevelésből felmentést kaphatnak, vagy részt vesznek az órán, ami kezeletlen vagy súlyos asztmában fulladásos roham fellépésével járhat.

Mi a jó Nekik?
Amennyiben egy gyermek gondozott (ami a betegség folyamatos követését és a kezelés ellenőrzését jelenti), valamint rendszeresen úszik a testnevelés óra helyett, ez elfogadható. Amennyiben elérhető, megoldás lehet a gyógytestnevelés.

Sokkal több olyan gyermek van, aki nem választhatja az úszást, és részt kellene vennie a testnevelés órán. A megoldás a testnevelő tanárokra vár. Jól oktatott beteg, nemcsak orvosával együttműködő, ugyanilyen együttműködési készséggel rendelkezik az iskolában is. Amit tud a betegségéről, kezeléséről, terhelhetőségéről, megtudhatja tőle tanára is. Érzi, ha fullad, használhatja gyógyszerét óra előtt, vagy szükség esetén óra közben is. Tanára beállíthatja az elviselhető terhelést, kérhetnek további szakorvosi segítséget.
A gyermekek többsége azonban nem részesül megfelelő gondozásban.

Orvosi igazolás az asztmáról nem elegendő. Javaslat szükséges a terhelhetőségről, annak mértékéről, intenzitásáról, körülményeiről. Minden gyermeknek ismernie kell asztmája kiváltó okait. Ezt kell tudnia testnevelő tanárának. Az asztmás gyermek helyzete gyakran a kommunikáción múlik.
Iskolakezdéskor, parlagfű allergia miatt, négy hétig szabadban nem futhat,
- nem egyenlő a futás alóli teljes felmentéssel, és
- nem egyenlő testnevelés alóli felmentéssel.