Kezelési elvek

Az asztma diagnózisának felállítása orvosi feladat.
A beteg tünetei, klinikai állapota, fizikai terhelhetősége, és a visszatérő hörgőszűkületek gyakorisága és súlyossága alapján történik. Légzésfunkciós vizsgálatokkal igazolható a hörgőszűkület.

A hörgőszűkület magától is oldódhat, vagy hörgtágító hatására gyógyszeresen szüntethető meg. Fizikai terheléssel hörgőszűkület váltható ki. A kishörgőknek ez a változékonysága asztmára jellemző. A hörgőszűkület mértéke meghatározó tényező az asztma súlyosság szerinti besorolásában.
Négy súlyossági fok határozható meg. Eszerint történik a lépcsőzetes kezelés!

• A legenyhébb, első lépcsőhöz sorolható asztmát ritkán jelentkező, enyhe hörgőgörcsök jellemzik. Egyébként a beteg tünetmentes. A hosszú futás azonban kiválthatja a fulladást. Iskolásoknál ez a leggyakrabban előforduló asztma. Szénanáthában szenvedők 1/3-ánál lehet igazolni enyhe asztmát. A testnevelés órai tartós terheléssel, tartós futással, provokálni lehet a hörgőszűkületet. Gyakran pollen allergia a kiváltó ok. Fűpollen allergiások az iskolaév végén, szabadban zajló testnevelés órák terhelését nem bírják. Ősszel a parlagfű pollenje vált ki fulladásos rohamot az arra érzékenyeknél, ami futással provokálható. A virágzás után, az allergéninger megszűnésével a tünetek elmaradnak.
• A súlyossági fok második lépcsője már krónikusan fennálló enyhe asztmát jelent. Ilyenkor a gyermekeknél többnyire állandó allergén inger (pl. házipor atka, állati szőrök, penészgombák valamelyike, vagy többféle allergén együtt) tartja fenn a krónikus légúti gyulladást. A hörgőszűkület változása az élettanilag normális 20%-nál nagyobb és hétköznapi fizikai terhelésre is megjelenhet. Jellemzője, hogy terhelésre ezek a gyermekek azonnal köhögnek, fulladnak.
• A harmadik súlyossági fokot, a középsúlyos krónikus asztmát, mindennapos hörgtágító igény kíséri. A légzésfunkciós teljesítmény nyugalomban is csökken, ezért a fizikai teljesítőképesség is kisebb. Ezeknél a gyermekeknél terhelésre, panaszmentes időszakban is súlyos hörgőszűkület léphet fel.
• A negyedik besorolási kategória, a súlyos krónikus asztma. A gyermekkori asztma szerencsére ritkán tartozik ide. De bármely súlyossági csoportba tartozó asztmás gyermeknél előfordulhat súlyos asztmás roham. Súlyos fellángolást leggyakrabban vírusfertőzések, vagy igen nagymennyiségű allergén-bejutás vált ki. Gyakori hogy fizikai terhelés, vagy légúti irritáló anyagok, ritkábban gyógyszerek (pl. lázcsillapító) tehetők felelőssé a roham jelentkezéséért, de bakteriális fertőzésekhez is társulhat.

Az asztma kezelését a pontos diagnózis, a súlyosság szerinti besorolás határozza meg.

A krónikus asztmában fenntartó kezelésre van szükség.
Ez azt jelenti, hogy a gyulladáscsökkentő, megelőző gyógyszereket folyamatosan, panaszmentes állapotban is használni kell. Hatásukra csökken a légutak érzékenysége a rohamot kiváltó tényezőkkel szemben.

A rohamoldó gyógyszerek hörgtágítók.
A hörgők simaizomzatának a görcsét oldják, hatásukra csökken a nehézlégzés. Fontos, hogy hatásukat gyorsan kifejtsék. Ezért a kezelés főként inhalációs gyógyszerekkel történik.

Spray, vagy por formában közvetlenül a gyulladás helyére juttatva, a gyógyszerek igen kis mennyiségben is hatásosak.
A kezelés a gyógyszerek helyes használatának megtanulásával kezdődik. A terápiás időtartam alatti folyamatos ellenőrzés biztosítja, hogy mindvégig megfelelő maradjon.